hétfő

Szabó Lőrinc: És mikor újra megcsókoltalak

És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se bírtál… Hangod szenvedő
állat hangja volt: olvadni akarva
símultak össze forró tagjaink
s a szerelemtől szavunk elapadt.

Elapadt, elakadt, – óh, szenvedő,
szegény kis állatom, mily részegen
néztél föl rám! Milyen édes beszéd
volt néma mosolyod, s mily túlvilági
ez az egész szótlan odaadás!

Most is így látlak, te szép, remegő
angyal és gyermek, virág és arany,
oly félénken s mégis úgy bizakodva
bújtál hozzám, mikor égő kezem
s ajkam simogató hulláma melled
bimbóiban gyönyörré merevült.

Louise Labé: Csókolj még, csókolj egyre többet

Csókolj még, csókolj, csókolj, egyre többet;
és öntsd csókodba minden ízedet;
és öntsd csókodba minden tüzedet,
és négyet kapsz, parázsnál égetőbbet.

Ó, panaszkodol? Nesze hát, nyugodj meg,
tíz másikkal csordítom mézüket.
Törje ez a csókverés-élvezet
boldog útját a féktelen gyönyörnek.

(...)

Uhland: Útban a kedveshez

Híd, le ne törj; nagyon remegsz!
Szirt, rám ne dőlj; ne fenyegess!
Föld, meg ne indulj, ne szakadj le, menny,
míg ott nem leszek, ahol kedvesem.

Szakáli Anna: Örökre

Csillagok őrizte égből
a Hold nevetett ránk,
hatalmas arcú fényétől
ezüst színű lett ruhánk.
Fák ölelték a tisztást,
a tó hullámait hegyek,
a hegyeket tépett fellegek,
fellegek karéján vet szikrát
égető színével a fény,
mint boldogságtól remegő
fejen ékes diadém.
Rád néztem, s te rám.
Szerelem igézte lelkünk,
édes villódzó fényei
ott forogtak köröttünk.
A Hold, az ég, a csillagok,
leskelődő angyalok látták,
hogy kezed vállamon,
ajkad ajkamon, s a hűvös,
harmatos hajnalon
már hozzád tartozom.

Forrás: http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&from=10&pid=&pev=2012&pho=07&pnap=&kat=2788&searchkey=&hol=&n=zafir54

József Attila: Tedd a kezed...

Tedd a kezed
homlokomra,
mintha kezed
kezem volna.

Úgy őrizz, mint
ki gyilkolna,
mintha éltem
élted volna.

Úgy szeress, mint
ha jó volna,
mintha szívem
szíved volna.

József Attila: Gyöngy

Gyöngy a csillag, úgy ragyog,
gyöngyszilánkokként potyog,
mint a szöllő, fürtösen,
s mint a vízcsepp, hűvösen.

Halovány bár a göröngy,
ő is csámpás barna gyöngy:
a barázdák fölfűzik,
a bús földet díszitik.

Kezed csillag énnekem,
gyenge csillag fejemen.
Vaskos göröngy a kezem,
ott porlad a szíveden.

Göröngy, göröngy, elporlik,
gyenge csillag lehullik,
s egy gyöngy lesz az ég megint,
egybefogva szíveink.

Ena Rouge: Így gondolok rád

Nincs zene miről ne jutnál eszembe.
Nincs vers, mitől ne szökne könny szemembe.
Miért térsz mindig vissza hozzám?
Mint mikor a partot várja a hullám...
Várt hajód mikor beér kikötőmbe,
Te újra vitorlát bontasz a végtelenbe.
Mindig nagyon várlak, de folyton csak sietsz.
Bár oda mennél ahová magaddal vihetsz...

Berde Mária: Csönd

Nem aki lomhán és sugártalan jő,
Az agyra gondot és a szívre gyászt hoz,
Nem az a csend borul le néha rám:
Koronás, hermelinpalástos…

Alkony szitál, és át az ablakon
A kora május zsongva leskel,
Kezedben izzó muzsikájú könyv,
Úgy állunk összehajló testtel.

És én a hangodon keresztül
Behunyt szemmel iszom a lelked.
És elhallgatsz. És ez a csönd.
A fejed a vállamra ejted…

József Attila: Várlak

Egyre várlak. Harmatos a gyep,
Nagy fák is várnak büszke terebéllyel.
Rideg vagyok és reszketeg is néha,
Egyedül olyan borzongós az éjjel.
Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét
És csend volna. Nagy csend.
De hallanánk titkos éjjeli zenét,
A szívünk muzsikálna ajkainkon
És beolvadnánk lassan, pirosan,
Illatos oltáron égve
A végtelenségbe.

Szilágyi Domokos: Ha nem vagy itt

Vagy a levegő, amelyet beszívok,
a táplálék, melyet visz a vér,
a látásom vagy - tán meg is lepődném,
ha tenszemeddel rám tekintenél -:
vagy, észrevétlen, mint ahogy a kéz,
a szív, az agy, a gondolat, akármi,
életem része, melyet bármikor
keresetlen is meg tudok találni: -
s mint a bonyolult óramű, ha elvész
egy alkatrésze, s tiktakja kihagy,
olyan lennék nélküled: és csak akkor,
csak akkor tudnám igazán: ki vagy.

Ady Endre: Meg akarlak tartani

Őrjít ez a csókos valóság,
Ez a nagy beteljesülés,
Ez a megadás, ez a jóság.

Öledbe hullva, sírva, vágyva
Könyörgök hozzád, asszonyom:
Űzz, kergess ki az éjszakába.

Mikor legtüzesebb az ajkam,
Akkor fagyjon meg a tied,
Taposs és rúgj kacagva rajtam.

Hóhérok az eleven vágyak,
Átok a legszebb jelen is:
Elhagylak, mert nagyon kivánlak.

Testedet, a kéjekre gyultat,
Hadd lássam mindig hóditón,
Illatos vánkosán a múltnak.

Meg akarlak tartani téged,
Ezért választom őrödül
A megszépítő messzeséget.

Maradjon meg az én nagy álmom
Egy asszonyról, aki szeret
S akire én örökre vágyom.

Baranyi Ferenc: Nézni

Itt már a szavak mit sem érnek,
csak nézni kell és nem beszélni,
se kérdeni, se válaszolni,
csak nézni kell, csak nézni, nézni.

Lesni, amit szép arcod izmán
parancsolnak csöpp rándulások,
s ha keskeny űr szakad közébünk:
felmérni az arasznyi távot.

Szemekkel mindent megbeszélni
ékesszóló sugarak által,
s meleg, bársonyos egyességre
jutni egy titkos kézfogással.

Megérezni, amit te érzel,
kimondani, mi nyelveden van,
előbb dobbanni a szívednél,
csókod előzni csókjaimban.

Itt már a szavak mit sem érnek,
ne szólj a száddal, csak szemeddel,
a szerelem akkor beszédes,
amikor beszélni már nem kell.

Geisz László: Negyven év múltán

Emlékszel még
a nyári délutánra,
mikor megleltük
ezt a kispadot?
Mikor a szívünk
sarkig volt kitárva,
és egy bárányfelhő
az égen ballagott.

Kék volt az ég
míg itt ültünk mi ketten,
erzsébet-kerti
kis platán alatt.
Én emlékszem még,
oly´ szerelmes lettem,
hogy ki sem hevertem
a negyven év alatt.

A kis platán
mára nagy fává érett,
emlékeimet
még ma sem hagyom.
Látod, hogy milyen
rövid ez az élet?
Őszen üldögélek,
most itt a kispadon.

Hepp Béla: Kezdettől fogva tudtam

Kezdettől fogva tudtam, eljössz értem.
Terád várt bennem minden pillanat,
s míg ablakomból a szürke utat néztem,
fölöttem pár száz év elszaladt.

Álmaimban az évezredes távol,
tér, idő gyötört meg minden éjjelen.
Oly szívesen lettem volna bárhol,
csak ne itt, és TE legyél énvelem.

Hosszú évekig minden vágyképemben
elillant előlem kívánt alakod,
és bár belsőm tudta, mindig itt élsz bennem,
agyam, szívem minden zugát te lakod,

mégsem láthattam áhított arcodat,
nappalaimban a vágyott éji percek
viselték minden életharcomat,
és Neked nem volt fényben eljönni merszed.

Most sem vagy itt, hiányod fájón érzem,
mellemet feszítik vágyak, tegnapok,
lebegve egyedül, csendtől üres éjben
nélküled oly kevés, semmi sem vagyok.

Vörösmarty Mihály: Ábránd

Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
S képzelmim édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért.

Szerelmedért
Fa lennék bérc fején,
Felölteném zöld lombozatját,
Eltűrném villám s vész haragját,
S meghalnék minden év telén
Szerelmedért.

Szerelmedért
Lennék bérc-nyomta kő,
Ott égnék földalatti lánggal,
Kihalhatatlan fájdalommal,
És némán szenvedő,
Szerelmedért.

Szerelmedért
Eltépett lelkemet
Istentől újra visszakérném,
Dicsőbb erénnyel ékesítném
S örömmel nyújtanám neked
Szerelmedért!

Somlyó Zoltán: Két szív között

A szív forrong, lázad - de vár is...
Látod, hogy eljött ez a nyár is...
Hallod-e, hallod-e, kedves?

Fogd le a szíved, zárd le a szádat.
A nyár a fénybe hullott alázat.
Csitt, csitt... Légy engedelmes...

Forró a szél, hozzád nem enged. -
Köztünk a mély jázminlehelet...
Érzed-e, érzed-e, drága?

Az úton százszor elakadnak,
akik egymás felé rohannak,
nézve a hold sugarába...

Két szív suhan... S történjen bármi;
oly szép: nem remélni, de várni...
A száj ég, a szem szöge nedves...

Egy nap, egy perc egyszer majd hírt hoz...
Közeledünk... a csókhoz?... a sírhoz?...
Ki tudja, ki tudja, kedves...

Elizabeth Barrett-Browning (1806-1861): Mondd újra

(a Portugál szonettek-ből)

Mondd újra s újra mondd és újra mondd,
hogy szeretsz! Bár az ismételt szavak
kakukknótához hasonlítanak,
emlékezz rá, hogy se mező, se domb
nincs kakukknóta nélkül, ha a lomb
újul tavasszal s kizöldül a mag.
Egyszeri szó, mint szellem hangja, vak
sötétben zeng el és kétség borong
nyomában. Ismételd…szeretsz… Ki fél,
hogy a rét túl sok virággal veres
s az ég túl sok csillaggal ékszeres?
Mondd, szeretsz, szeretsz… Hangod úgy zenél
mint ezüst csengő, újrázva… Beszélj:
de ne feledd, hogy némán is szeress…

Babits Mihály fordítása

Shelley, Percy Bysshe: A szerelem filozófiája

Forrás folyóba ömlik,
folyó az óceánba;
az egeknek folyton özönlik
vegyülő suhogása;
magány sehol; isteni jel
s rend, hogy minden tünemény
keveredjék valamivel -
Mért ne veled én?

A hegy csókolva tör égbe,
habot hab ölel, szorít, átfog;
egymást ringatva, becézve
hajlonganak a virágok;
a földet a nap sugara,
a hold a tengereket:
minden csókol… - S te soha
engemet?

(Ford.: Szabó Lőrinc)

vasárnap

Harcos Katalin: Volnék a társad…

Volnék faág, hogyha levél lennél,
ringatnálak, s te vígan libegnél.
Lennék napfény, hogyha felhő volnál,
meleg fényemben szellőn lovagolnál.

Volnék kedvesed, ki hűséges lenne,
ölelnélek úgy, hogy boldoggá tenne.
Volnék a társad, ha magányos lennél,
s szeretnélek, ha nem is szeretnél

forrás: http://www.szerelmeslap.gportal.hu/

Instrumental Blues with Gibson 1959 Les Paul - Gregor Hilden

Harcos Katalin: Ha szeretnél…

Mióta írtál, mindig veled vagyok.
Mosolygós arcod a képről rám nevet,
álmomban ajkadra lágy csókot lopok
és szemem őrzi meleg tekinteted.

Mióta írtál ébren is álmodom.
Tenyeremben fognám drága kezed…
ha szeretnél… mindig újra gondolom,
mint viszonoznám forrón a szerelmed.

Ha szeretnél… szívem lázasan dobog…
karomba vennélek, mint csöpp gyermeket,
úgy ölelnélek, hogy légy nagyon boldog,
ha hagynád, hogy igazán szeresselek.

forrás: http://www.szerelmeslap.gportal.hu/

B.B. King - Lucille

Harcos Kata: Megtaláltalak

Valami éled itt, legbelül.
Lelkemben mámorba szenderül
tavaszló virága a létnek,
színek és illatok zenélnek;
ím, megtaláltalak.

Álmokon áttör a szenvedély.
Tested testemhez csapongva ér,
s ölelések tüze, ha ébred,
ölem csóklángot gyújt ma néked,
mert megtaláltalak.

Úgy hömpölyög most büszke árja
áradón, medrét nem találva
a vadóc beteljesülésnek,
mint megáldott, himnikus ének.
Lám, megtaláltalak!

forrás: http://benczeattila.blogspot.hu/2009/03/harcos-katalin-versei-vena-antologia.html

Clapton - Knopfler - Same old blues

Harcos Katalin: Vágyódás

Kezem sápatag, lankadtszárnyú madár.
Riadtan rebben, s elnyugszik ölemben.
Emlékszik még… új érintésedre vár,
lágyan megbújna forró tenyeredben.

Szemem tüzes smaragd. Őrzi tekinteted,
zöld tóként tükrözi vissza a mosolyod.
Magába zárt már rég. Elszöknöd nem lehet.
Szorítsd homlokomhoz gondűző homlokod!

Lelkem csapongó szél, mely utánad kutat,
vágyakkal terhes, sóvárgó fuvalom.
Téren és időn át megleli az utat,
s hozzád szegődik végtelen utakon.

forrás: http://lowoa.wordpress.com/category/harcos-katalin/

Eric Clapton - Tears in Heaven

Harcos Katalin: Sorsunk...

Sorsom immár sorsodhoz kötődik.
Látod? Már létem léted része lett.
Mosolyom napfényként beléd szövődik,
s te ragyogsz rám a csillagok felett.

Szavad zenéje incselkedik velem,
s csengő kacagásom kísért, ha alszol.
Öledben hálok minden éjjelen,
mert akkor is vágylak, ha haragszol.

Lelked derűje a fénylő napom,
s szívem békéje az éjed csendje.
Öleljen lágyan szerelmes dalom,
hogy életed sebeit befedje!

Sorsom keresztezte az utadat,
lényed beivódott az életembe.
Hiába keresel ebből kiutat
mindig találkozunk a végtelenbe.

Forrás: http://versek.neobase.hu/harcos-katalin-sorsunk

Ten Years After -Alvin Lee - The Bluest Blues

Harcos Katalin: Valaki hiányzik...

"A szívem fölött elsuhant egy árnyék;
Valaki hiányzik, valami fáj még;
valószerűtlen, zord messzeségben
valakit várnék, de el sosem érem.

Valaki alszik; álmatlan álmot.
Nem ismeri még a csodás világot,
amit a szívem nekem teremtett
s álompermettel dúsan telehintett

Valaki moccan; álmodik mégis?
Talán mellette ott vagyok én is?
Karjába bújnék, ölelni vágyom,
de távol van tőle az én világom;

Valaki néha nagyokat sóhajt;
valamit suttog; valakit óhajt.
Megszeretgetném, hogyha tehetném,
hogy boldog legyen, csak azt szeretném.

Valaki itt van; álmodom álmát;
én már meglestem az ő világát.
Titkon velem van megint az éjben,
s ajkam a csókját ízlené éppen.

Valaki mégis karjába kapna
egy titokzatos, szép pillanatra.
Valakit hívok, valakit vágyok;
kísértenek most szerelmes álmok.

Valaki elment, de visszavárom.
Nélküle üres az én világom.
Valamit titkon megsúgok csendben:
boldogok lennénk szép szerelemben."

Forrás: http://sharon.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=985780

James Cotton - Slow Blues

Harcos Katalin: Ahogy átölelsz...

Lépted koppan... egyre közelebb...
érzem, amint karod körém fonod.
Tarkóm csiklandozza leheleted,
míg üdvözlésed fülembe súgod.

Ahogy átölelsz... mindez csak álom.
Az érintésedet sosem érzem.
Körülvesz titkos mesevilágom,
s hogy megtörténik, már nem remélem.

Múlnak a napok, hetek, hónapok,
s nem adatik meg, hogy veled legyek...
Sivár utamon magam ballagok,
hiába vágyva, hogy öleljelek.

Perzselő vágyak, szerelmes csókok...
minden éjjel mesékkel andalít.
Ahogy átölelsz... sosem csalódok...
illó boldogság ölel hajnalig.

Forrás: http://sharon.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=985780

Natalie Cole and Ray Charles - Fever

Harcos Katalin: Álmod lennék

Álmod lennék ezüst éjben,
nyugtalan, remegő holdfényben.
Zaklatott, vágyteli álom,
amilyenre régóta vágyom.

Álmod lennék majd. Szerető,
mindig csak utánam epedő,
ágaskodó, sóvárgó kivárás,
csókokban ébredő kívánás.

Álmod lennék, mely átölel,
és tüzes ölében ringat el.
Egyetlen álmod és vágyad…
Ne csak én epedjek utánad!

Forrás: http://sharon.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=985780

Ady Endre - Szeretném ha szeretnének

Harcos Katalin: Talán...

Susogó csendű selymes sötétben
valami feldereng a messzeségben.
Talán csak szemed kékségét látom…
ragyogó fénye süt át a homályon.

Talán reményem ragyog fel szépen
álmom bódító kék tengerében.
Talán csak álmom andalít újra…
szeretsz talán már fölém borulva.

Talán kényeztetsz szerelmes szókkal
incselkedőkkel, kedves-bohókkal,
talán csókolsz majd, perzselő csókkal,
s talán felszakad bennem egy sóhaj.

Talán megosztom veled világom
amit könnyebbé tehet az álom.
Talán velem vagy ezen az éjen
susogó csendű, selymes sötétben…

Forrás: http://sharon.qwqw.hu

Steve Winwood - Hold On

Harcos Katalin: Szerelemre vágyok !

Már a múlté régi üdeségem.
Szeme fénye is megfakul lassan,
de a remény még nem hal meg bennem
csak a legutolsó pillanatban.

Szívem újra szerelemre vágyik,
testem tüzes, izzó szenvedélyre.
Szeretni szeretnék mindhalálig,
pedig fel kéne tán adnom végre.

Tán az tudna oly nagyon kívánni,
aki ismerte az ifjúságom...
aki tudna hinni bennem, s várni,
hogy az álmát én valóra váltom.

Forrás: http://sharon.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=985780

John Lee Hooker Hobo Blues

Harcos Katalin: Álmodtam Veled

Mint egy gyermek, úgy voltam karodban.
Megcsókoltad finoman a számat,
fölém hajoltál gyengéden, titokban
és megpusziltad a szempillámat.

Leheleted táncot járt hajamban...
szellőként bújócskázott csintalan,
s egy óvatlan, röpke pillanatban
pajkosan megbújt a nyakamban.

Míg egyik karod ölelve tartott itt,
másik magányos vándorként útra kelt,
bejárva testem rejtekútjait,
útján titokzatos zugokra lelt.

Úgy bújtam meg riadtan benned,
mint reszkető holdsugár az éjben,
mit látni alig, mégis elvakít,
ha begyűjti sugarát szemed
ezüstösen, sápadt-fehéren.

Körülvettél biztonságoddal engem,
s nem vágytam már tüzes szenvedélyre,
csak elrejtőzni a világ elől öledben,
csak átkarolni, és szeretni végre.

Érezni, hogy itt vagy... velem lehetsz,
tudni, hogy szeretsz, és a tiéd vagyok,
látni, ahogy szemeddel rám nevetsz
s szemed fényes csillagként rám ragyog.

Öleltél, mint, ki sosem szeretett mást,
reszkető szívvel és szerelmesen...
magadhoz olyan gyengéden karoltál,
míg csókjaiddal lezártad a szemem.

Megbújtam karodba, mint egy gyermek.
Te fölém hajoltál nagy titokban,
s míg csókoltad édesen a számat
én végtelenül boldog voltam.

Forrás: http://sharon.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=985780

Tom Waits - Jersey Girl

Harcos Katalin: Álomra várva

Gyűrt párnákon, álomra várva fekszem.
Szobámban árnyak úsznak bágyadt estben,
kék, holdfény-szőtte köntösben egyre várlak.
Jöjj, ölelj! Ajkad csókolja szomjas számat!

Ma minden mozdulatlan, béna. Látod?
Csak az éj, s a telihold lehet barátod.
Körém kúszik óvatosan az álom
s megnyitja végre titkos, boldog világom.

Most itt vagy. Kezed lomha madárként reppen.
Hunyt pillám érintésedtől meg-meg rebben,
s míg körém fonod indáit karjaidnak
vágyom, hogy ébren is ölelj, s veled maradjak.

Forrás: http://www.szerelmeslap.gportal.hu/

James Brown-This is a man's world

Harcos Katalin: Csillagmezsgyéken

Szíved dobbanása mellemben zakatol,
ízeid betöltik szomjas nyelvem...
pilláim mögött fölszikrázik valahol
s magával sodorva izzik bennem
a vágy és a szerelem.

Ma dús, éjbe-bújó álmaim kísérnek,
mosolyod ragyog a csendben énrám,
holdarcún dalol az éjszaka, s az égnek
sziporka fényei lesik mélán,
hogy árad a szerelem.

Lelked kalandos csillagmezsgyéken járva
kutatja létem minden zegzugát.
Feléd száguldó mohó érzelmek árja
felkínálja most testem templomát,
mert vágylak; jöjj, szerelem!

Fordul a föld, lásd, ölemben ring a világ...
ágaskodik már érted a vágyam.
Boldogság fényözöne ragyogjon ma rád,
tiéd a szívem és belezártan
a vágy és a szerelem.

Forrás: http://www.szerelmeslap.gportal.hu/

Ray Charles - I love you so much

Harcos Katalin: Egyre feléd…

Fordul a föld, lásd, múlik a nap…
az idő függönye tovalendül.
Míg beoson a rőt alkonyat
csend muzsikál és vágy dala pendül.

Nyugtalan lábam, jaj, hova fut
míg lassan az este kékbe takar?
Hozzád, feléd visz most minden út.
Testem és lelkem csak téged akar.

Forró ajkamon csók tüze ég.
Mellemben érted feszül az élet.
Közelebb jutok egyre feléd
sietek, míg végre hozzád érek.

Forrás: http://www.szerelmeslap.gportal.hu/

John Lennon - Imagine

Harcos Katalin: Érints meg!

Érintsd az ujjam
lágyan ujjad hegyével,
hogy érezzelek!

Forrás: http://www.szerelmeslap.gportal.hu/

What a wonderful world - LOUIS ARMSTRONG.

Harcos Katalin: Ölelj!

Lelkem emészti
a tűz… vágyom utánad.
Ölelj magadhoz!

Forrás: http://www.szerelmeslap.gportal.hu/

Harmonica Blues - Barber and Donegan

Harcos Katalin: Kívánlak

Érzem a vágyat.
Felhorgad bennem megint,
bármit is teszek…

Forrás: http://www.szerelmeslap.gportal.hu/

Moody Blues - Nights In White Satin (From "Live at Montreux 1991")

Harcos Katalin: Szeretni kell!

Fölém hajol a bágyadt őszi este…
körém teríti bársonylepleit
mosolyogva a sötét égre csenve
az éj ragyogó kis lámpásait.

A sziporkázó csillagok között
lassan feltűnik a Hold kerekje,
megáll kissé a házaink fölött
az alvó tájat beezüstözve.

Az éjszaka ma újból elhozott.
Ágyamban hálsz, most karom átölel,
vágyam a tiéddel találkozott
s álmaim őrült, vad meséivel.

Karjaid most mohón körém fonod,
testem a testedhez hozzáfeszül…
érzelmek szorítják el a torkod,
szeretni vágyunk ily szertelenül.

Bejárod testem rejtett zugait…
csókoljuk egymást szenvedélyesen,
füledbe súgom szívem titkait
míg boldoggá teszlek szerelmesen.

Ágyékom lüktet, síkos és meleg.
Égő szád szomjas ajkamon matat…
vérem vadul száguld ereimben
tudva: közel a vágyott pillanat.

És itt a mindent elsöprő érzés!
Szerelmed egész az egekig emel.
Ezért a vágyó örök kísértés…
Ölelni oly jó! Hát szeretni kell!

Forrás: http://www.szerelmeslap.gportal.hu/

Celine Dion - Ave Maria

Harcos Katalin: Feküdj mellém!

Feküdj mellém! Hunyd be a szemed,
hogy amilyen voltam, olyannak lásson!
Engedd meg végre, hogy szeresselek,
és ne vesd meg lázas vallomásom!

Ha felém fordulsz vágyón, szeretve,
kezem félszegen, lágyan megérint,
belecsókolok a tenyeredbe,
s ajkamat vad tűz perzseli megint.

Mohó nyelvem bőröd selymét kutatja,
érzem az ízed, a tested illatát…
magamhoz vonlak egy szép pillanatra,
s minden sejtemet izzó vágy járja át.

Feküdj mellém, de nyisd ki a szemed!
Fogadj el ilyennek, amilyen vagyok!
Add át magad a nagy élvezetnek,
Amit tiszta szívvel csak neked adok!

Forrás: http://www.szerelmeslap.gportal.hu/

Whitney Houston - Yes Jesus Loves Me

Márki Zoltán: Ezer évig

Ezer évig szeretlek még,
idő, hajolj fölém,
ezer évig fogy, nő a hold,
csobban a fény,

a sziklamélyben meggyűl
a víz és elapad,
ezer évig úgy nézem,
hogy lélegzetem elakad,

a szél küllőivel
suhogva por száll,
ezer évig úgy tündököl,
hogy az a sors már,

ezer évig még
rejtelmek kozmosza
a tücsökzene, a
fű, fa, moha,

ezer évig szeretlek még
fölizzva, mint a kőszén,
remegve, mint levél
örömök őszén,

káprázatokban, mint mikor
a napba nézel,
megtelve illatokkal,
mint lép a mézzel,

ezer évig, eső,
kimosdatsz bűneimből,
kardot rántsz, villám,
hogy megfossz gőgjeimtől,

még ezer évig,
ezerig még, világ,
játszik szíved
szívemmel, nem tovább,

csak ezerig
szeretlek így.

(Forrás: A megmérő idő 308-309. - Sepsiszentgyörgy, Castrum Kvk., 1996.)

Fiesta - Nem késő még

Somlyó Zoltán: Két szív között

A szív forrong, lázad – de vár is…
Látod, hogy eljött ez a nyár is…
Hallod-e, hallod-e, kedves?

Fogd le a szíved, zárd le a szádat.
A nyár a fénybe hullott alázat.
Csitt, csitt… Légy engedelmes…

Forró a szél, hozzád nem enged. –
Köztünk a mély jázminlehellet…
Érzed-e, érzed-e, drága?

Az úton százszor elakadnak,
akik egymás felé rohannak,
nézve a hold sugarába…

Két szív suhan… S történjen bármi;
oly szép: nem remélni, de várni…
A száj ég, a szem szöge nedves…

Egy nap, egy perc egyszer majd hírt hoz…
Közeledünk… a csókhoz?… a sírhoz?…
Ki tudja, ki tudja, kedves…

Legszebb Magyar duet

Harcos Kata: Karodban ringatózom...

Árad a zene… karodban ringatózom.
Régmúlt emlékeim törnek elő:
érzések, amikbe most beburkolózom,
a jelen így lesz elviselhető…

Átölelsz, égő szád az ajkamra siklik…
    Fogunk összekoccan, - csókunk őrjítő.
Borostás állad szúr, de belém nyilallik
    a vágy, - s te kívánsz. Milyen szédítő!

Szemed nem bírálgat… velem megelégszel.
    Melletted újra vonzó nő vagyok,
s nem tudom megköszönni néked elégszer,
    mit tőled kapok, s neked adhatok.

Kezedről mellemre tüzes szikrák hullnak.
    Forró testeddel bőröm égeted.
Egymásnak feszülő testünkben a múltnak
    feltörő vágyát megosztom veled.

Melegség és vágy… nekem te ezt jelented.
    Csókolj, és közben hunyd le a szemed!
Vagy ne is… nézz csak rám! Így azt sem felejted:
öledben ringva én vagyok veled…

Hangom megbicsaklik, eláll lélegzetem
    örömem veled oly határtalan…
Újra s, mindig újra jó lesz veled lennem,
    megölellek bármikor boldogan.

Forrás: http://www.szerelmeslap.gportal.hu/

Presser Gábor-Falusi Mariann-Várlak.wmv

Harcos Katalin: Úgy szeress!

Nézz rám, Kedves! Szemed csak rám nevessen!
Úgy nevess, hogy bánat-köntösöm levessem!
Úgy, mintha búmat örökre elvehetnéd…

Add a szád, kérlek! A csókjaidra vágyom.
Úgy csókolj, hogy lélegzetem is elálljon!
Úgy, mintha ezt soha többé nem tehetnéd…

Nyújtsd a kezed! Ölelj szorosan magadhoz!
Úgy ölelj, hogy felrepíts a csillagokhoz!
Úgy, mintha többé karodba nem vehetnél…

Érints meg! Perzselje bőrömet a kezed!
Úgy szeress most, ahogy szeretni csak lehet!
Úgy, mintha senki mást soha nem szeretnél…

Forrás: http://www.szerelmeslap.gportal.hu/

Leonard Cohen (with Jennifer Warnes) - If It Be Your Will -

Harcos Kata: Karodban ringatózom...

Forrás: http://www.szerelmeslap.gportal.hu/

The Beatles-Good Night

Harcos Kata: Hová repítsz?

Ha átölelsz, és csókjaid között
önkívületben sikongok egyre
úgy érzem, lelkem kiszökött
a csodás, éteri végtelenbe…

Feltárulnak titkok ég és föld között
és én boldogan ujjongok nevetve:
szívembe szép új érzés költözött,
új remény fogant az életembe’…

Mondd: hová repítsz?

Forrás: http://www.szerelmeslap.gportal.hu/

Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet,
leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett.