Árad a zene… karodban ringatózom.
Régmúlt emlékeim törnek elő:
érzések, amikbe most beburkolózom,
a jelen így lesz elviselhető…
Átölelsz, égő szád az ajkamra siklik…
Fogunk összekoccan, - csókunk őrjítő.
Borostás állad szúr, de belém nyilallik
a vágy, - s te kívánsz. Milyen szédítő!
Szemed nem bírálgat… velem megelégszel.
Melletted újra vonzó nő vagyok,
s nem tudom megköszönni néked elégszer,
mit tőled kapok, s neked adhatok.
Kezedről mellemre tüzes szikrák hullnak.
Forró testeddel bőröm égeted.
Egymásnak feszülő testünkben a múltnak
feltörő vágyát megosztom veled.
Melegség és vágy… nekem te ezt jelented.
Csókolj, és közben hunyd le a szemed!
Vagy ne is… nézz csak rám! Így azt sem felejted:
öledben ringva én vagyok veled…
Hangom megbicsaklik, eláll lélegzetem
örömem veled oly határtalan…
Újra s, mindig újra jó lesz veled lennem,
megölellek bármikor boldogan.
Forrás: http://www.szerelmeslap.gportal.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése